Az első két fiam egy kapcsolatból született.
Akkor még hittem abban, hogy a szeretet, amit adok, elég ahhoz, hogy megtartsak egy családot.
De az élet másképp akarta.
Fiatalon, a huszas éveimben már anya voltam kétszeresen is és hosszú időn át senki sem volt mellettem.
Csak én, és a két kicsi fiam.
Én adtam erőt nekik, ők adtak erőt nekem.
Túlélés volt ez…
Néha harc, néha csoda ,de mindig mély szeretetből fakadó gondoskodás.
És amikor már azt hittem, hogy talán így marad minden örökre…
Megérkezett ő.
A harmadik fiam.
Másként. Más úton. Más minőségből.
Nem egy régi kapcsolat árnyékából, hanem egy teljesen új világ küszöbén.
Ő már nem a múlt terhéből jött.
Hanem abból az új nőből, aki lettem.
Aki már tudta, mit jelent igazán szeretni, adni és választani.
Más lett. Mert én is más lettem.
Ezért az ő története más.
És mégis: az övé is az én szívemből fakad.
Csak most már egy gyógyultabb szívből.