Ma már tudom, miért érkezett hozzám így… S mit tanított ez a helyzet…..
Vannak helyzetek, mik erősebbé s tisztábbá tesznek! Tanítanak, felismeréseket hoznak….
Az én fiam ilyen.
Már akkor tanított, amikor még csak a szívem alatt dobogott a szíve…
Megmutatta, hogy a szeretet mindig erősebb a félelemnél.
Hogy az egyedüllétben is lehet teljesség, és hogy a csendben nő a belső erő.
Tudom már, miért érkezett hozzám így egyedül, csendben, mégis hatalmas erővel.
Azért, hogy emlékeztessen:
nem kell senkire várnom ahhoz, hogy egész legyek.
Az erő bennem van.
Ez a gyermek nemcsak testben született belém , hanem erőt is hozott!
És ahogy ő növekedett, én is újraépültem.
Nemcsak anya lettem, hanem magamhoz hű nő is.
Ma már 12 éves.
És amikor ránézek, tudom:
az a döntés, amit akkor hoztam a legmélyebb szeretetből született.
És azóta is abból élek.
Nem határozott meg, mit mondanak mások! Megbélyegeznek e!?
Mert az igazi tartóoszlopok nem kívülről jönnek.
Mi növesszük őket minden kimondott “igen”-ből, minden kiállásból, minden csendes kitartásból.